Elkerülhető-e az alkotmányos puccsháború 2026-ban?
Jövő tavasszal húsbavágó kérdéssé válhat, hogy egy lehetséges kormányváltó erő pontosan meddig nyújtózkodhat az alaptörvény takarója alatt.
#Van hozzá közlöny
Az adósoknak garantált bukás, a hitelezőknek kockázat nélküli kaszinó volt a devizahitelezés, de igazságtételnek nyoma sincs
Ugyan az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végén kihirdetett ítélete az úgynevezett AxFina-ügyben ismét ráirányította a figyelmet a magyar joggyakorlat hiányosságaira, de a devizahiteleseknek nem sok reménye maradhat a parlament múlt keddi döntése után. E heti írásomban az EUB új és korábbi döntései mellett a devizahitel-válság egészéből vonom le a tanulságokat.
Hogyan védekezzünk a szuverenitásvédelemmel szemben?
A helyzet nagyon egyszerű: se az országra kötelező nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel, se az Európai Unió jogával, de még a szerencsétlen alaptörvénnyel sem összeegyeztethető a „a közélet átláthatóságáról szóló törvény” a jelenlegi formájában. Ha mégis elfogadják, azért akad pár jogi lehetőség az ellenállásra.
A Till-gyilkosság láttatja igazán, mekkora gond az ügyészség presztízsvesztése
Feladta a leckét a jogászoknak a törvénymódosítással és a tanúk befolyásolásával bonyolított bajai gyilkosság ügye. Ha a tettes valóban az elkövetés idején még fiatalkorú F. János volt, akkor jogi szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy elévült-e a büntethetősége vagy sem. Az e heti Közlönyben ebben segítek eligazodni.
Elvitte a víz: mire érdemes odafigyelni a kárbiztosítási szerződéseknél?
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Mobilinkvizíció: minden, amit az új iskolai jogszabályokról tudni érdemes
Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.
Kétségbeesett autósiskolák követhetik a kormány új ötletét
Szeptembertől részben elstartolhat a középiskolások ingyenes jogosítványszerzési lehetősége, bár az összes tanfolyamot és vizsgát magába foglaló rendszerig elő kellene teremtenie a költségvetésnek pár tízmilliárdot. Az ifjakon és a szülőkön kívül nem mindenki örülhet a lehetőségnek: a túlterhelt iskolai adminisztrációra újabb feladatok várnak, az autósiskolák a bevételi forrásukat féltik, míg azok a vezetni vágyók, akik már nem koptatják az iskolapadot, jelentős áremelkedésre számíthatnak.
Szeptemberben indul a digitális állampolgárság program – mire készülhetünk?
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
Van hozzá közlöny
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
1